A napokban megkezdte működését a peronkapu a Déli pályaudvaron. A MÁV tervei szerint csökken a bliccelők száma ezáltal, amit a Nyugatiban már jó ideje üzemelő rendszer bizonyított - 108 millió forint plusz bevételt hozott. Ámen.
Igen ám, és aki csak kísérő? Mi van, ha csak a vidéki wellnessre igyekvő nagymamát szeretné a család felsegíteni a vonatra? Vagy a kollégiumba visszavonatozó szerelmét szeretné felkísérni az ember? Mert ugye a kerítésen belülre csakis érvényes menetjeggyel vagy bérlettel juthatunk. SEBAJ! A MÁV Zrt. gondolt erre is! Aki csak kísér, azzal megy egy kedves jegykezelő kolléga, és ha elbúcsúzott, vissza kíséri a kerítésen kívülre. Teljes mértékben életképes és etikus megoldás. Valóban. Ki ne vágyott volna arra, hogy az utolsó perceket a szeretteivel úgy töltse, hogy a nyakában liheg egy kaller? A búcsúcsókot is nyilván feldobja egy kalauz vigyázó pillantása. Sőt, miért ne vegyük be őt is? Privát kallert mindenkinek! MUHAHA.
Azt leszámítva, hogy igencsak ronthatja a pillanat fényét egy kalauz jelenléte, az emberi erőforrást is biztosítani kell. Vegyünk fel MÉÉÉG kalauzt. Ja, nekik fizetés is kell, ki az a hülye aki ingyen dolgozik? Ha több fizetést kell kiosztani, csökken a nyereség- már ha van. Erre is van megoldás! Emeljük a jegy- és bérletárakat, a buta utazóknak meg majd kitalálunk valami rizsát. Miért ne?
Reméljük mielőbb megjelnnek a boltokban a felfújható privát jegyellenőrök!
2007.08.29. 20:55
Privátkaller, a titkos vágy...
Címkék: máv kaller peronkapu
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kalti.blog.hu/api/trackback/id/tr70152399
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Mi mondtuk: