Azta kúrva mekkora puska:D
Na majd este jön az enyém is:d

Bocsi itt a teljes
Moliére(1664/9)

-dráma, komédia
-uralkodó esztétikai minőség a komikum(jellem/helyzet komikum)
-hamis célok/jó célok rossz eszközök
-sok a valőszerűtlen fordulat:csel,véletlen
-hősei átlagosak, valamilyen jellembeli fogyatékossággal
-jellemzésük túlzással
-kisszerű hősök ütköznek, belebuknak-ez szórakoztat ez a cél
-3as egység:egy helyszín,egy nap, egy cselekményszál
-források: latin komédiák, comedia dell’arte,francia vásári komédia
-rezonőr: író szócsöve(Cleant-Elmira bátya)
-rimes verses mű „alexandriusok”
Cselekmény szerkezet
-álszenteskedőket leplezi le
-rorkonszenves család áldozatul esik egy gonosztevőnek
-expozíció:megtudjuk ki kicsoda(főszereplők nincsenek jelen)
-bonyodalom:gyorsuló események, házassági kényszerítés,Tartuf udvarlása-lebukik
-megoldás:tartüföt letartóztatják,király-isteni beavatkozás, happy end
-Tartüff:csaló,okos,álszent,számítólelkiismeretlen,”alkudozni az istennel is lehet”
-Orgon:bigott,hiszékeny,dühkitörések,tehetetlen
-Elmira:új feleség,anyósát utálja,átlát Tartüffön
-Dorin:talpraesett komorna,józan paraszti ész, családi életbe beavatkozik
-Pernell asszony:zsarnok, erőszakos,bigott, makacs

Csokonai Vitéz Mihály

-felvilágosodás legjelentősebb költőj
Estve
-Két változat diák/végleges
-klasszicista gondolati óda
-Cím jellemzően negatív értelmű(sötét,komor,társadalomrajzot előlegezi)
-alapkérdései:Rousseau filozófiáját tükrözi(természet társadalom ellentéte)
-1-3 rész keretet alkot(társadalomkritika)
1rész
-pictúra:elmélkedő társadalomkritika
-rokokó képek
-nézőpontváltás, költő szemszögéből látunk
-idili képek-természetben való gyönyörködés
2rész
-filozófiai rész-társadalombírálat
-Rousseau-i gondolatok kibontakozása(magántulajdon miatt van minden)
-e miatt erőszak, háború...
3rész
-Vissza a természethez
-igazságtalan társadalomból,temészetbe menekül

Konstancinápoly
-Voltaire egyházellenessége hat rá
-vakbuzgóság ellen van
-hosszú leírás a városról
-valláskritika
-papi képmutatás, tudatlanság
-mohamedánról beszél de igazából a keresztényre gondol
-környezet neveli az embert-tehetség elveszhet
-tiszteli az észt tudást

Azta ribanc 2 másodperc és a KArcsi nyer::D

Bazdmeg karcsi, mi ez a sok komment?:D

Most állok neki kukik, bocsesz:d
Egy órát kérek, és meglesz.

Jájj more valaki nyomtasson nekem is egyet!
Dicsak Buksi

József Attila tájversek
-nem csak tájvers, társ. Ábrázolás
-a vonat miatt látomásszerű versnek nevezik
HOLT VIDÉK
-1932
-rövid kijelentő mondatok, mozdulatlanság
-magyar parasztság=táj
-hanghatások miatt „sűrű csend”(ropog, kotyog…)
-3 rész. 1-4:tájép, 5-7 tanya és környéke, utolsó rész: uraság tulajdona
-nem egyértelmű képek(pára helyett füst a vízből)
-Érződik, hogy emberek élnek itt
-nyomor: üres ól, szar tanya=haldoklik a vidék
KÜLVÁROSI ÉJ
-1932, filmszerű
-a tárgyak nagyok, idegenek,
-sötétségben fények, mozgás = remény a jobb holnapra
-víz, homály, csönd a jell. Mot.
-pontos helymegjelölés (konyhánk-személyes)
-átvált a gyárak világába, melyek később temetőiek lesznek
-vonatfütty tagol, ima szerű befejezés szebb holnapért
-teljes csönd =gonodlkodásra is alkalm.
-éjszaka jellegz. Figurái, cselekv.
VÁROS PEREMÉN
-1933, legnagyobb tájvers munkásosztály hatása a tört.-re
-első részben korom rakódik le=nehezedneka lelkek
-lerakódás=romlik az emberi élet
-bemutatja a munk. Oszt. Létrejöttét, elgépiesedését, új rendjét
-nem tud a költő a boldogtalanságba nyugodni
-buzdító, bátorító
-újra város pereme=esély a szebb életre
-harmónia kell
-keretes szerk.
TÉLI ÉJSZAKA
-eltér a tájversektől = felszólítással kezd
-látvány beszél
-ellentétek(sötétség-fény, tanya-város)
-első harmad elsötétedik, a vége világosodik
-számvető, önmegszólító vers
-felméri a világot, társadalmat
-elidegenedik az ember
-melegség lehetne a haza
-holt táj=embertelenség, ridegség
-kemény msh-k
-tehervonat motívuma a kapcsolat a táj és világegyetem közt

Kosztolányi prózája (Édes Anna)
-regényeiben valamilyen lélektani tétel ölt formát, az emberi cselekvések rugói mozgatták.
-a 19. és 20. századi regény különbségei: befelé fordulás, lélektaniság erősödése, a tudat megjelenítése
-keletkezés: Az alapötlet feleségétől származik (elgondolkozott az ideális cseléden)
-1926-ban jelent meg a Nyugatban. Témája egy kettős gyilkosság, melyet egy cseléd követ el a gazdái ellen
-freudizmus: az ember tudatos világa mögött az ösztönök hálózata alkotja a tudattalant, melyet a társ. normák elnyomnak, így szorongást eredményez
-freudi mélylélektan: elfojtás, kitörés -> a sok apró megaláztatás a végén robban látszólag értelmetlenül
-Anna értékeket képvisel: segítőkész, szorgalmas..
-Vizyné mintacselédet akar belőle faragni (robotnak tekintik) > Vizyné beleszól életébe, elvette az önállóságát
-Anna lelkében zajló tudatalatti folyamatok tetőpontja egy ünnepség, ahol meglátja h Patikárius Jancsi megcsókolja Moviszter doktor feleségének a nyakát (érezhető a leírásból, h elszakadt a cérna:D) -> késő este megöli gazdáit.
-1900-baqn született: jelképes > XX. sz-ot jelenti, ahol hiányzik a humánum, harmónia és jelen van az elfojtott erőszak, brutalitás
-úr-cseléd viszony ábrázolása->
-(>) Vizyné is kiszolgáltatott, mert elveszítheti Annát
-mindkét nő elveszítette a gyermekét
-irónia: a kispolgárok bármilyen kitalációval képesek befektetni a bukott politikai rendszert, és a fennállóhoz alkalmazkodni
-legtöbb szereplőt kisszerű dolgok mozgatják
-bírósági tárgyalás:
-> a bíróság az okokat akarja kideríteni, de képtelen rá
-> a tárgyaláson mindenki Anna ellen vall, kivéve az idős orvos mondta ki az igazságot, hogy nem úgy bántak vele, mint egy emberrel hanem mint egy robottal
-Vizy: mintatisztviselő, rangkóros, ostoba politikai becsvágy
-Vizyné: mindenkit gyűlöl, mióta gyermekét elveszítette, üres életét Anna tölti ki, évekig szanatóriumban mikor elveszítette a 6 éves lányát (Piroska) > férje ekkor hidegült el tőle
-Ficsor: gyávák feltétlen megadásával alkalmazkodik
-Patikárius Jancsi: Anna "szeretője" (beszélő név - patikárius - utalás egy gyógyszerre ami elhajtja a magzatot), teljesen üres személyiség

Árpi(Aki piros Swiftel jár) 2010.02.10. 16:15:16
Odüsszeia
-nagy kérdés hogy valóban egy ember irta a két müvet?Homéroszról nem tudni biztosan hogy tényleg létezett.A két mü között akár 100 év különbség is lehet.
-Iliász arisztokrata kor, Odusszeia polgárosodó kor
-két mü között embereszmény különbség van
-eposz:-epikai müfajba tartozik, kötött formájú műfaj, görög szóbol, hexameteres
-höskölt,fantasztik képesség a föszereplönek,életre való tett,természetfölöt támogat
-invokáció:segély isten,múzsa
-propozició:tárgymegjelöl,témamegjelöl
-deus ex machina:isteni beavat
-enumeráció:seregszemle
-in medias res:közepébe vág
-ab ovo:elejétöl indul
-toposzok:beépíthetö helyzet
Odusszeia
-12100hexameter,24ének,több helyszin,több szál,laza szerkezetben
-trójai háborúbol jövö görögök története
-10évnyi vándorlás, hánykolódás
-odusszeusz 20 év mulva tér vissza itaka,istenek miat
-5.ének:nics O., itakát mutat be,anarchia,Penelopé,Télemakhosz
-5-8.ének:mese,jelen,Kalüpszo-sz.,engedély haza,lemond halhatalanság
-9-12.ének:phaiákoknak elmesél élet trója után,
-13-24.ének:leszámolás a kérökkel ithakában
-O személyében a görög embereszmény található meg
-„Mindenben ügyes” Szophoklész antigonéja Ember himmnusz kifejezés
-legfontosabb az otthon és a család
-az emberi kíváncsiság miat nem tér haza hoszzú ideig
-egy hajó marad csak meg a nagy flottábol
-O egyedül van egyre jobban, társadalomban is megy lejjebb
-katinai gondolgodás mellet ott a polgári is, polgári cselekedett(hajót ácsol)
-szerkezet:arányos feszes,1rész múlt, kalandok;2rész hazatérés család jelen;
-a mü emberi, mert találhatók benne emberi hibák(megfeletkezik otthonról,élvezi élet örömeit)
-honvágy kalandvágy jellemzi O-t
-Athéné a szerelem istenöje ad neki tanácsokat

Gersti 2010.02.10. 19:25
Petőfi tájversei
- költő szülőföldje az Alföld, a síkság a szabadságot jelképezi, táj azt tükrözi számára, amit a társadalomból hiányol
- Petőfi az Alföldet, a pusztát verseli meg leggyakrabban
- Aprólékosan mutatja be az Alföldet
- Nem csak látványt fest le, kifejezi a táj iránti szeretetét
- Szűkebb –tágabb perspektíva távlatokat tágítja-szűkíti
- Felmagasztalja az Alföldet
- A táj, a természet a romantikus költészet egyik fő motívuma
- Petőfi tájversei érzelemmel teli
- Tágasság, nagyság, természet erői -> sok versében megjelennek

Az Alföld:
- Élményköltészet, tájhoz fűződő kapcsolata
- Keretes szerkezetű
- Alföldhöz való vonzódás másik összetevője: szabadságélmény
- Bemutatási módszer: a tágabbtól tart a szűkebb felé
- a módszer előrevetíti a zárlatot-> ódai magasságba emeli a művet, párhuzam a Szózat keresztszavaival

A puszta télen:
- Lírai realizmus és lírai közvetlenség
- Természet, én és társadalom a három fő motívum
- Mintha a szoba melegéből beszélne a kinti hideg télről
- 1. szerk. egys: 1-3 vrsz. kintről, a természetből haladunk befelé, felkiáltással indul, paraszti élet, negatív a 2. vrsz. hiányolja a nyarat
- 2. szerk. egys: 4-6 vrsz belső világ, környezet, élet színtereit nézhetjük meg üresen. Nincs metafora, se hasonlat, tényközlés
- 5. vrsz. középpont, béres az első emberi szereplő, életkép, bensőségesség, egy egész napot sűrít bele. A tél: teljes hiány világa, minden lelassul
- 6 vrsz tágul a látókör, humor
- 3. szerk egys. 7-10 vrsz újra a kinti határ, kihalt, viharok tombolása alulról nézve, statikus nyugalom helyett a természet erői
- 8. vrsz, mozgalmas, vészjósló, betyárra üldözés vár, fenyegetett emberi lét, jelképszerű látomás
- legtalányosabb rész a zárószakasz: nap fejéről leeső véres koronának mi a többletjenetése?
- hang: elégikus, elkomoruló, verszene tompa, ragrímek,asszonáncok felhasználása

Kiskunság:
- napszakok változásából, hely és időhatározók feltűnéséből érezzük az idő múlását
- 1. szerk egys. 1. másfél vrsz: jeleből múltba, E/1 benne él a tájban, nem csak szemlélő, visszaemlékezés, nézőpont változása
2. szerk egys a 2. vrsz vége múlt utáni sóvárgás
3. szerk egys: 3-10 vrsz múlt jelenné válik, leíró, beszámoló jellegű, állóképszerű, gyakori ismétlés, látószög mindig változik, nem tud betelni a táj szépségével -> lírai
4. szerk egys 11. vrsz érzelmek nyílt megfogalmazása, visszakanyarodik a nyitó képhez, nincs lezárva a mű, végtelenné tágul

Nááágyon kíígyóóó:D

MIKSZÁTH:
-1880 elején robban be
-paraszti élmények keverednek a helyzetelemző ábrázolásokkal
-elbeszélés, jellegzetes vonásokkal ábrázol
-tanulságos történetek
-bonyodalom anekdotával indul, majd több mellékszál lassítja a kibontakozást
-tetőpont drámai
-romantikából a realizmusba
-„megszelídült”, életszerűbb romantika
TÓTH ATYAFIAK, JÓ PALÓCOK
-TA 1881, JP 1882
-Szülőföld világa
-pontos, közös helyszínek
-4 és 15 novella
-palócok zárt közösségben, idillben
-tótok falu szélén, temészetben, sok a furcsa
-polgárosódás vs. Hegyvidéki egyszerűség
-szereplők ismerik egymást
-a hősön eluralkodik egy érzés(szerelem, pénz), jelleme megváltozik
-bonyolult lelki élet(lelkifurka, jóság)
-árpi egy homokos
-sok megszemélyesítés
-Szereplők megváltoznak
-balladás sejtetés, tragédia
-bűn következménye bűnhődés
-az idő nem kap szerepet

A MIKSZÁTH MÁSIK FELÉT BÁNÁTI ÍRJA, MAJD KOMMENTELI Ő IS

Zrínyi Miklós
-költö,hadvezér,politikus
-Tábori kis trakta,Vitéz hadnagy,Mátyás király életéröl való elmélkedések
-barokk:-1600-1750es évek,katolikus országok,ellenreformáció,feudalizmus ujraerösitése
-világot állandó mozgásban tartja
-szigeti veszedelem
-1645-46 készült
-eposz,elsö nemzeti műeposzunk,hősköltemény,
-1566os várharc,1566 versszakban
-tapasztalatok alapján irt
-szigetvár höseit mint bünös magyar állitja példának a kora magyarja elé
-mű témája propozicio, a 2000 fös magyar nem tudja legyüzni 200000fös törököt(ellentmondásos állitás)
-szüzanyátol kér segítséget(invokáció)
-seregszemle mindkét sereget részletesen bemutatja(enumeráció)
-sok fontos párviadal(zrinyi-delimán)
-hangsulyos verselésü szemben az okori szarokkal
-homéroszi eposzra illik delimán rusztán halálos párviadala
-törknél technikai fölény, magyaroknál erkölcsi
-eposz vége szinte barok festmény
-zrinyi földre hullo vére aláírás,aláirja hogy hogy felajánla magát istennek

Ady költészetének néhány alapvető sajátossága

-Ady lázadó költő
-Új verseket ít merész hangon
-Verseiben önmagát teljessen felvállalja
-Konkrét forradalmiság
-Lírai forradalom:hazafiság,új stílusszimbolizmus
-szimbolizmus:
-XIX.sz.II felében keletkezik
-célja éreztetni a dolgok mögötti lényeget
-alapja az érzéki éshangulatok közötti párhuzam
-a vers egészére összetett kép(Jel:hanghalmozás,alliteráció)
-Ady 1904-14 között minen évben verses kötet->Költői jelenlét
-A köteteket ciklusokra bontja
-számmisztika 3 szavas címek
-tematika gazdagodás
-magyarság versek->ambivalencia jellemzi
-ars poetica versek->összefonódnak a magyarság versekkel
-istenes,pénz,látomásszerő,konkrét,kúruc.háboúellenes versek
Létharc versek:
-szimbolikus cselekmény:tér,idő
-a lírai hős kudarcot szenved de felmagasztosul
-dinamikis,dramatizál,balladaszerű versek bemutatása
Harc a nagyúrral:
-pénz motívum szerepe:Nagyúr pént,aranyat jellképezi
-történet a párbeszédből bontakozik ki
-helyszin:zúgló-élet-halál mezsgyéje
-emberség->közöny,küzdelem hiábavaló
-ha feladja elveszti emberi arculatát
-kulcsszavak:arany,megöl,mindhiába,mi csatázunk vadul
Az ős kaján:
-központi szimbóluma:ős Kaján
-végtelen térben és időben
-két ellentétes erő küzdelme jelenik meg->halálos párviadal
-önidézetekből bontakozik ki
Kocsi-út az éjszakában:
-hiányérzet verse,a világ darabokra hullása,kizökkenése a teljesség
-Cím:mondatértékű,kietlenséget tükröz
-csak monológ bölcseleti költemény
-zaklatott,feszült lelkiállapot
_képzeletbeli lelki tájat jelenít meg
-világ értelmetlenséga,halál felé viszi a szekér az utast

Jajj testvérem ma kibaszottul zsinnyegtettünk:D:D:D:D:D

Zántónak annyi...:D...Most kap egy sorozatot..;)

Gersti 2010.02.10 20:37
Örkény Tóték

- kisregény 1964, dráma 1967
- cím, Tóték, átlagos, hétköznapi név, többes számban. Egy átlagos családot ismerünk meg: Tót Lajos, tűzoltóparancsnok, nagy tiszteletnek örven, tekintélye van. Lánya és neje rajong érte. Fiúk, zászlós a fronton.
- kezdeti szituáció reális
- abszurditás, hogy az olvasó már a mű elején tudja, hogy TótGyula halott, így a család áldozata értelmetlen
- valószerű & abszurd vonások ötvözése
- abszurd első hazai megjelenése. Jelentése: képtelen, lehetetlen
- groteszk: nevetségeset az ijesztővel egyesítő torz jelenség
- valószerűséget dokumentumok hitelesítik
- 2. világháborúban játszódik, egy fiktív nevű faluban
- szituáció: ezt csak le tudod írni magadtól bazdmeg
- szerkezet- szereplők: 1-2 fejezet, előkészület, őrnagy 1. napja
- 3-4 fejezet további 13 nap története, Tót lázadása
- alapkonfliktus: Tót magasabb az őrnagynál
- centrumban: őrnagy, körülötte 3 családtag, külső körben 9 mellékszereplő
- 13 fejezet -> Biblia utolsó vacsora -> 1 meghal a 13-ból
- a fiú nincs jelen a műben
Groteszk: sapkalehúzás= nevetséges, dobozolás=értelmetlen, feldarabolás, Tót a budiba menekül=gusztustalan+nevetséges, őrnagy+Tót=budin lesznek barátok, Tót a plébános ágya alá bújik=menekülés+gyerekes

Őrnagy:

deformálódott, mindenkiből gépet akar csinálni, képtelen alkalmazkodni, katona-> nincs érdeklődése,túlfeszíti a húrt, elesett, torzult, beteg ember, szembefordul a környezetével,3 érzés vele szemben: félelem, viszolygás, szánalom, megtöri a családot, aki az első pillanatban megalázkodik, azt nem bántja, ismeri a lélek működését-> jó pszichológus

Tót Lajos:

Belsőleg ellenáll az őrnagynak, de mindig enged kicsit, vasutas –> tűzoltóparancsnok , hagyományos családmodell: ő a családfő. Lánya-felesége rajong érte, őrnagy visszatértét képtelen elfogadni -> testi lelki tartalékai kifogytak, a család önzetlen jóindulatot imitál

Tót – őrnagy viszonya: vitathatatlan tekintély a saját posztjukon, nem tudnak kompromisszumot kötni azonos jellemek, abszurd az élet valóságos helyzeteiben jelentkezik, meddig játszódhat a felvett szerep, megtöri e az embert a külső hatalom, van e korlátja a hatalomnak?, van-e különleges szerepe az embernek

Ernő milyen aktív lett, amint puskáról van szó:D

Szűcs pali szerencséje:
-palit szerencse éri,nem tudja megtartani,a cím átértelmeződik
-hosszú bevezetés, elindulástól követjük
-kiinduló bonyodalom, hallgat lóherére,elindul(babona)
-bonyodalom: mák gergely ajánlata bede erzsiéknél
-tetőpont:visszakapott jegykendő
-megoldás nincs,nem tudjuk vajon pai csak álmodott-e, amig nem józa
nincs válasz,nincs lezárva,döntsön az olvasó
-lineáris cselekmény,kevés esemény,de fordulat
-múlt és jelen válogatása
-múlt: leánykérés,egész novella;jelen:párbeszédek
-problémák: nemlehet Palié Erzsi, Pali szolga, Erzsi gazdag
-Pali: babonás, nem kitartó, javulásra képes,elnyomta a szerelem kicsapongását,
nincs önfegyelme,korhely, nem hallgat a jó szóra,nem tudja megbecsülni azt amit kapott
-Erzsi: tettei, érzelmei jellemzik, örömét titkolni nem tudja, szorgalmas
-többi szereplő nem nagyon van bemutatva
-mikszáth külsőleg nem jellemez
-természet befolyásoló ereje, lóhere visszatérő motívum, pusztulása azonos pali szerencséjével
szerencsétlenségével

Szücs pali szerencséje??? mekkora lol..xD miért nem a Ricsi csinálta?:D jah... TXTben rajta lesz telómon! Nokiások előnyben! Meg akiknek vágja a formátumot a telójuk:D

A néhai bárány:
-Mikszáth egyes szám első személyben kezd
-Első mondatban kép bontakozik ki: a felhők elé harangoznak (falusi szokás)
-helyszín: Bodok község
-Már a második mondatban találkozunk emberrel: Csuri Jóska
-ha az olvasó belegondol a történetbe rájön, Csuri Jóska harangozott hogy elkergesse a vihart
-"az állatok megérzik a vihart" babonának ad hangot az író a második bekezdésben (példákat
mutat be)
-később csodának lehetünk tanúi: a harangszó elhárította a vihart, teljesen elült, csak a Bágy
vize emelkedik
-Csuri Jóska katolikus pap
-Mikszáth csattanóval fejezi be a bekezdést
-a part megtelik nyüzsgéssel az emberek megpróbálják a földekről levezetni a vizet
-itt jön a képbe az egyik főszereplő Sós Pál
-csáklya van a kezébe ami miatt máris más szemmel nézhetjük az eseményeket
-mikszáth sokszor "ülteti az ember fülébe a bogarat", kedvelt módszere ez
-a következő bekezdésben a falusi élet és a paraszti sors jelenik meg
-az emberek elfogadják sós pál szavát mert ő tisztviselő
-nem lázadoznak, bár a háta mögött őt gyanusítják lopással
-a paraszti sors nehézségeit a Balogh család tükrözi: az ár elvitte mindenüket, házuk összedőlt
-falusi házassági szokásokba is bepillanthatunk: a lányok nem mehetnek férjhez nyoszolya nélkül
-a család magacsul ragaszkodik tulajdonához
-próbálják erővel és furfangal de nem sikerül
-népmesékhez híven a legártatlanabb lány oldja meg a problémát
-az igazság kiderülése szarkasztikus
-ebben a műben romantika a realizmussal keveredik
a mű tükrözi a 19. század eleji emberek életét, érzéseit

Radnóti Miklós
-zsidó polgári családból származó költő (eredeti neve Glatter)
-1946-ban az exhumáláskor került elő viharkabátja zsebéből egy notesz - a bori notesz, amely utolsó verseit tartalmazza
-költészetére jellemző:
- fasizmus, II. vh, zsidóüldözés, munkaszolgálat
-kb 1933tól a halálélmény megjelenik a költészetében
-a kor bemutatása visszatérő téma
-idill és tragikum van jelen a műveiben, sajátos időrendszere van (objektív idő, szubjektív idő)
-korai lírájára az idill, a szomorúság és a halálfélelem jellemző

Ecklogái (1938-44 között keletkeztek)
-görög eredetű műfaj. Eredetileg pásztorokról szóló verses, de epikus és drámai elemeket tartalmazó műfaj
-jellemzői
->megszépítő, feszt. feloldó ábrázolás, vágyódást fejez ki
->az antik ecloga gyakran párbeszédes, drámai és epikus elemeket is tartalmaz
->kifejezik az embertelen világból való menekülést

Első ecloga:
-1938, ausztria megszállását követően. Mottója Vergiliustól van
-a történelmi helyzetből eredő fenyegetettségnek ad hangot
-párbeszédes forma: a pásztor és a költő beszélgetésének tárgya a háborús helyzet
-a pásztori világ, a természeti környezet a harmóniát, idillt tükrözi, de a halál, a rettenet, a reménytelenség beszivárog a tájba, felborítja az idillt

Hetedik ecloga: 1944
-utolsó munkaszolgálatának helyén és idején keletkezett
- a mai Radnóti kötetek ált hat váltakozó hosszúságú strófába tördelik a művet, de kéziratban csak 4 strófa van
-műfaja a cím ellenére ink elégia
-az időmértékes formát, a hexametert maga a vers nevezi meg
-a párbeszédes forma most elmarad
-a vers levél, mely elégiává lesz
-pontosan ír a tábori állapotokról -> naturalista ábrázolás
-különböző síkokat váltogat:
->valóság-álom; tábor-otthon; jelen-múlt
-a vers zárlata: a szerelem megtartó erejéről, a hitvesi szeretetről szól

A LA RECHERCHE (1944 heidenaui láger)
-a cím jelentése az eltűnt idő nyomában
-verse idő- és értékszembesítő
-visszatekintő elbeszélő jellegű szöveg
-költői eszközként metonímia
-jövőkép: A jelen az idillt végérvényesen az eltűnt idők világába utalja. A vers a jövőt idézi, zárlatában az emlékekben élő idill motívumait beárnyékolják a temetetlen holtak kísértetei

Erőltetett menet: (1944 szept)
-belső vita aköltő énje között
-2 egymásnak felelő 10soros rész
-13-14 soros, jambikus lejtésű sor, a 3. versláb után sormetszettel
-1. rész: egy hat- és egy négysoros mondatra tagolódik; tragikus képek a menetelésről; fizikai gyengeség és élni akarás képei; az első rész látszólag a halál és megadás mellett érvel
2. rész: érvelés az élet mellett a megfellebbezhetetlennek látszó, kegyetlen tények ellenére

Még nem teljes, estére fent lesz az egész.
Móricz Zsigmond
1. Pályája
- A. Első írói korszak 1908-1919
-Jókai hatása: tiszteletes, rajongó hazafi,szerelem légiessége
-Mikszáth hatása: napsütés, humor, vidámság, dzsentri téma, anekdota
-uralkodik a novellisztika
-1908 Hét krajcár novella megjelenése
-1909 első novelláskötet Hét krarcár c. -Ady barátsága, lelki rokonság
-egyenes vonalú mese, jellemhez igazodik a történet,élőbeszédszerűség,
stílusa darabosabb, nyersebb, drámaibb mint Mikszáthé
-cselekménybe ágyazza a pszichológiát
-naturalizmus
-tájnyelv használata- így nem létezik Móricz "találja ki"
-sokszor azonosul az egyik szereplővel
-első világháborúban haditudósító: Szegény emberek
-Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Sárarany, A fáklya, Tragédia,
Szegény emberek,Az Isten háta mögött, Légy jó mindhalálig

-B. Második korszak 1920-1930
-regényeken van a hangsúly
-dzsentri-téma de más mint Mikszáthé
-kritikai realizmus, eltűnik a naturalizmus,anekdotázás
típusalkotás:társadalmi problémák
-dzsentri: kiemelkedő képességű, tervei vannak,
kiábrándul,elbuknak, korruptak, morálisan züllöttek
-Tündérkert,A nagy fejedelem, A nap árnyéka(Erdély trilógia 1935.ben fejezi be)
-Kivilágos kivirradtig,Forr a bor,Rokonok,Úri muri

C. Harmadik korszak 1930-1942
-nép életével foglalkozó művek
-elsősorban regények
-sok párbeszéd, balladai tömörség
-visszakanyarodik a pályakezdéshez
-elmaradottság, babona,gondolkodottság bemutatása
-riportok, novellák,regények a parasztságról
-a közlés formája másodrendű, új realista megoldások
-Barbárok, A boldog ember, Árvácska,Rózsa Sándor, Életem regénye
2. Móricz novellisztikája
-Naturalizmus hatása:
-XIX.sz II.felében és a századfordulón élő irányzat.
elnevezése a latin natura=természet szóból származik
-fő cél: természet tanulmányozása,a tapasztalatoktermészethű
rögzítése, rokonság a realizmussal
-gyökerek:Comte pozitivizmusa-az ember pusztán természeti lény,
Darwin evolúciós elmélete
-az ábrázolás kendőzetlen,cél:az élet köznapi jelenségeinek vizsgálata
-társadalomkritika: a nyomor részletes bemutatása
-túl aprólékos,a cselekmény háttérbe szorul,az elemzés fontos szerepet kap
-az író feladata: megfigyelés
-ösztönök fontos szerepe
-témakörök:kisemberek szegénység életmódja,társadlmi mondanivaló:
osztályproblémák
-helyzetek:mindennapi környezetben kialakuló rendkívüli szituációk
-kiélezett helyzetek(halál,gyilkosság)de groteszké válnak
-hős:hősei nem hősök, egyszerű emberek fizikai,lelki nyomorban
-jobb élet vágya, ki akarnak törni,elfojtott indulatok
-sorsukban meghatározó az ösztönök:ösztön és társadalmi késztetés hajtja őket
a pusztulásba
-drámaiság:drámára jellemző:kiélezett helyzet,dialógusok,monológok
-konfliktus:hős és a társadalom közt
-általánosított figurák beszélő nevekkel
-a társadalom egyenlőtlenséget teremt
-az egyedi eset általánosan jellemzi a társadalmat
-szerk. sajátosságok:
-in medias res kezdés,nincs előkészítés
-tömör, balladás előadásmód ismétlődésekkel
-drámai szerk:előkészítés-fordulópont-tetőpont-nyitott befejezés
-hangsúly a cselekedeteken,párbeszéden:cselekménybe ágyazott pszichológia
-előadásmód:harmadik személyű de azonosul a szerplők nézőpontjával
-nyelvezet:
-élőbeszéd beemelése az irodalomba
-részben a szereplőt beszélteti,az író megjegyzései is igazodnak a
szereplő hangneméhez
-rövid mondatok

Cshááá!

Ha valaki irna a holnapi törire puskát, akkor gondoljon rám is! Köszike

Dicsak Buksi

Nem hiszem hogy akad ilyen elvetemült. Ha mégis, akkor megünk a titkárságra fénymásolni:D

Dicsak buksíí