Pontosabban megnyitottuk, a mai nap ugyanis méltó kezdés volt az egyelőre ismeretlen folytatáshoz. 10-re mentünk a Fáy-ba matekversenyre, aztán Attila jött elénk fél 12-re. A héten megbeszéltük, hogy elmegyünk Bálint Richárd kiállítására. Ő rally versenyekre jár fényképezni. Még mielőtt a nálam jobban hozzáértők belém kötnek a pontatlanság miatt, VB futamokra jár WRC-ket fényképezni. Gyorsan elmetróztunk a Deákra, majd pár perc alatt átsétáltunk a Révay utcába, ahol megtaláltuk azt, amit kerestünk. Szép nagy fotóbolt, láthatóan nem túl régi, sok pénzből. Bementünk, mindenki nyomott egy "Hello"-t, aztán elmondtuk mit akarunk.
    -Megnéznénk a Bálint Richárd kiállítását.
    -Őő, aha.
    -Ha meglehet.
    -Meg, persze. -és akkor elindult emberünk, majd gyorsan átvett tőle kolleganője minket. Megnyitotta a kordon, lelépcsőztünk az alagsorba. Közben hallottam hogy a srác az iránt érdeklődik, honnan értesültünk, mire Attila válaszolt neki hogy a Belsőségről. A többit már nem nagyon hallottam, igyekeztem a képek felé.



    A hölgy felkapcsolta a lámpát, és elénk tárult a galéria. Szép nagy, legalábbis a mi 4 fős csoportunknak kellően nagy helyiség. A falon egymás alatt lógott két kép, kábé 10-15 kép hosszúságban. Aztán a másik falon mégegyszer. És iszonyat jó képek voltak. Sok kép szinte felfoghatalan módon készült, nem egy előtt álltunk értetlenül, hogy "Akkor ezt most hogy csinálta?!" Kábé 25 perc alatt végeztünk, mivel sajnos nem volt túl sok kép. Amikor visszamentünk az üzlethelyiségbe az eladónak estünk, Mondván "Több nincs?!". Mire kaptunk egy névjegykártyát, és megjegyzésként, hogy van még rá esély a továbbiakban.



     Elindultunk az Andrássyn a Hősök tere felé. Szépen sütött a nap, bár túl meleg nem volt, de a sétáláshoz pont megfelelt. Odaértünk, de akkor rájöttünk hogy céltalanul jöttünk ide. Nem baj, kérésemre megnéztük az Időkereket, sose láttam még. Közben Attilára rátört az éhség, Árpira pedig a vizelhetnék, meg rám is, szóval elindultunk a Kisföldalatti felé, hogy az oktogoni mekibe beugorjunk. Itt se jártam még soha, nem rég újították fel, nem lett rossz. Lementünk az alagsorba, leültünk a lépcső tövébe, a sarokba. Elég forgalmas hely, mivel a mosdók az alagsorban vannak. Attila és Árpi ettek pár sajtburgert, majd dumálás közben szépen cafatokra téptük a papírokat amik a tálcán voltak. Aki elment mellettünk, valamiért furcsa arckifejezéssel nézte az asztalunkat... Aztán mindenki haza, a márciusi hóesésben...