kaltiBLOG

Amikor írtam, hogy mi volt a karácsonyfa alatt, akkor ígértem képet a kipuffról. Hát itt vannak. Az autó mocskos, le van fagyva, de mától garázsban áll, lehet lemosatom. A képek szarok. DE azért megpróbáltam.

Tegnap volt egy kis időm, gondoltam kreatívkodok egy kicsit. Ez lett belőle. A képekre kattintva az indafotóra juttok, rákattintotok a képre, ott pedig a kép felett lévő Más méret gombot használva nagyban is megnézhetitek, esetleg lementhetitek őket, ha tetszik.

Célom volt olyasmi képeket csinálni, amik némiképp visszaadják az autó stílusát. Szerettem volna elérni, hogy az autó karakteréhez passzoljon a kép hangulata. Hát, ez sikerült, bízom benne, hogy rajtam kívül tetszik még valakinek.

indafoto.hu/kalti/modellek

Lancia Ypsilon (facelift előtt)

Lancia Ypsilon (facelift előtt)

Mercedes CLS

Mercedes CLS

Volkswagen Microbus (alias Transporter T1)

Volkswagen Microbus (alias Transporter T1)

Volvo C70

Volvo C70

Mercedes 123 230E (ha 200D lenne akkor ő lenne a Zőccséges)

Mercedes 123 230E (ha 200D lenne akkor ő lenne a Zőccséges)

Hát jelenleg így állunk. Tudom, háttal nem kezdünk mondatot. A dobozok átkerültek bal oldalról jobbra, új hátteret kaptak, változott az indafotós kisablak elrendezése. Új fejlécünk van (nagyon köszönöm Szandi:$), némi evolúció is van benne, bár nem tudom szándékos-e.

Ilyen-olyan problémák sajnos vannak, a fehér háttér - valószínűleg - NEM marad. Csakhogy vannak fehér foltok a színezésben (szó szerint fehér) amire a napokban talán rájövök magamtól, vagy segít valami nálam okosabb. A kommentdoboz betűszíne is változni fog még, hasonló állapotban van a háttérrel.

Úgy néztem újra kell tördelnem minden korábbi posztomat, amiben kép van. Nem örülök neki, kicsit buta dolog hogy az enterek szétesnek (o.O). Majd elvacakolok velük, remélem nem lesznek olyan gondolataim amelyek megvalósulása gátolná a későbbi utódnemzést.

Szóval most így nézünk ki. Ha nem is lett jobb, de remélem ugyanolyan mint a korábbi dizájn. Bár minél többet nézem, nekem annál jobban tetszik ez az új.

FRISS: Ha jól látom, a képek mérete nagyobb lesz az eddig megszokottnál, nagyjából 1,5-szer akkora lesz mint korábban, ami jó. Háttérben továbbra sincs előrelépés, szóval közre bocsátom a problémát.

Szóval jelenleg így néz ki a blog, ha meg van színezve a háttér.

Ha valakinek van ötlete, hogy a fehér sávokat hogyan tűntessem ela kommentek közül, szívesen veszem. A blog felületét CSS-ben kell szerkeszteni, és meg is találtam benne ezeket a bordereket, de... Ha leveszem őket 0 pixelre, akkor eltűnnek (meglepő), és összecsúsznak a kommentek (idegesítő). Arra pedig nem jöttem rá, hogy hoygan adjak nekik színt, tehát ebben kéne segíteni.

A másik, hogy még mindig nem tudom a kommentdoboz szövegszínét megváltoztatni, és jelenszínkombinációban kicsit nehezen olvasható a dolog. Ötlet?

Hát igen, még egy kicsit várat magára. Gondoltam itt az új év, van még pár szabad napom, a blog lassan 1,5 éves, újítsuk fel. Szóval senki ne lepődjön meg ha holnaptól már máshogy néz ki a dolog, mint ahogy megszokta. Igyekszem nem rontani a dolgon és remélem görüldékeny lesz az átállás, bár kicsit tartok tőle hogy sok-sok munka lesz. De talán megéri.

Halacskát megettük, ajándékok átadva. Mindenki megkapta amire vágyott, a többiekét feleslegesnek érzem elmondani mert gondolom nem érdekes senkit és nyílván a sajátom se érdekel senkit, de azért elmondom.

Szóval, öcsém a múltkori akciómra megemlékezendő adott egy bikakábelt. (rendes gyerek) Anyuéktól ugye az alufelnit, illetve annak egy részét, valamint Ludwigra egy króm kipuff véget (ovál, holnap lesz kép is), meg fűthető ülésvédőt(nemröhög, reggelente kurvára fázok). Egyébként az ülésvédőt még pár hónapja poénként dobtam be, úgy fest komoyan vették...:D

Aki még nem fejezte volna be a csomgolópapírok marcangolását, nem unja még a vakut, vagy nem evett még elég szaloncukrot, annak kívánom, hogy tartson ki a lelkesedése hajnalig, akik már hozzám hasonlóan végeztek azoknak jóéjszakát, és használják egészséggel az új szerzeményeket! Boldog Karácsonyt, így utoljára.

Mekkora baromság amúgy? Karácsony majd 25-26-án, mégis mindenki Szent Este, azaz 24-én süvölti a család többi tagjának a képébe, hogy bóóódog karácsonyt. Megint egy dolog, amit hibásan használ a köznyelv.

Helyzetjelentés II. 

Várakozunk. Ne kérdezzétek mire, nem tudom. Fa kész, kaja kész, öcsém és én fürödtünk,rendbe tettük magunkat. Na jó, nekem még hátravan egy hajszárítás. Anyu mondta, hogy rakjuk be az ajándékokat a fa alá. Szóval... Na ezt elfeljtettem. 

(...)

Beraktam mindent. Mármint a fa alá. Ha anyuék végeznek a tisztálkodással, neki rontunk a halászlének. Nyamm. Tudom, hogy örülni fogtok, leírom a 24-i menetrendünket. Mindenhol más, ezért gondoltam, hogy megosztom veletek a mi verziónkat. 

Reggel felkelünk, gyorsan szaladunk a  boltba 3 napi hidegélelemért (konkrétan kenyérért), aztán reggeli, és anyuék nekiállnak főzni. Itt kezdődnek általában a gondok, ugyanis ilyenkor minden idóta feladatot igyekeznek nekünk kiosztani a házban. Díszeket lehozni a padlásról, fenyőtalpat elővadászni, rendet rakni szobánkban és a létező összes baromság. Ehhez nekünk persze öcsémmel nincs kedvünk, szóval húzzuk a szánkat, apuéknál felmegy a pumpa és innentől kezdve mindenki ideges, ami aztán az egész napra jellemző lesz. Anyu persze még utoljára takarít egyet a lakásban (mit hisz, Jézuska tiszaságmániás?), zúg mindenkinek a fülébe a porszívóval. Aztán közös fadíszítés, bár ez alkalomfüggő, van, hogy nincs ott mindenki, mint például ma. Aztán ha kész a kaja, mindenki elmegy szépen fürdeni, hajat mosni, satöbbisatöbbi. Utána jön a nagy hűűű meg haaa, mert leülünk végre enni. Apropó, az ebéd nálunk mindig mákos guba ilyenkor. Nem tudom miért, nem mintha ellenemre lenne. Szóval leülünk enni, a halászlé fix, a második fogás változó, idén rántotthal. Ez úgy 7 óra körül szokott megtörténni. Aztán apu mindig elsüti a "na, akkor mehetünk aludni" című poént, amit mindig megvétózunk és berombolunk a fához. Nagy ajándékozás meg csókolózás, örül mindenki. Aztán az állatok is megkapják az ajándékokat, a kutyák (idén sajnos már csak kutya) bejöhet megnézni a fát, aztán kimegy. Idén sajnos új programmal bővült a napunk, sötétedéskor kimegyünk szegény kutyusunk, Döme sírjához. Szóval, nálunk ilyen a karácsony, egy kis csillagszóró, aztán megyünk szépen aludni. A kaja meg ez a legjobb rész benne. Komolyan. Ezek őszinték és ösztönösek. Ez hiányzik már a karácsonyból.  

Ma elvittem a Fordot gumishoz. 24-én nyílván örült nekem az úr, de a vidéki mentalitás győzött és nem baszott ki velünk a két ünnep közötti időszakban. Nagy hála érte Csizmarik Sándornak. Kis vidéki, egyállásos műhely, nem tiszta, nem márkás, valahol mégis jófej. Nem tudom miért.

A laptop amibe tegnap este belekezdtem, működik, jobban mint valaha. Most is arról írok.

Természetesen gőzerővel készül mindenki, ezt most az ebéd utáni szieszta idejében írom. a Fa már áll, díszíteni kell még, meg ajándékokat alápakolni. A halászlé már vár ránk, este rávetjük magunkat.

Boldog Karácsonyt mindenkinek, egyetek sok bejglit, egyenesedjen a hajatok a karácsonyi daloktól!

Nem volt egyszerű ez a nap. Reggel korán keltem, hiába van szünet - volt tennivalóm, ami nem feltétlenül jelent gondot. A reggelem alapján egy hibátlan napnak ígérkezett a mai, no de a sors... Nem mintha hinnék a sorsban. Szóval a Lanciával voltam fent, vittem anyut is, evidens volt, hogy nem az én autómmal megyünk. Már hazafele jöttünk, amikor sikerült megpadkázni. Na nem amolyan Csacsis módon (nem, nem Rád utalok Árpi), csak a dísztárcsa kapott egy kicsit. Meg akartam fordulni, gondoltam elfér. Nagyjából 3 centivel saccoltam mellé, még jó, hogy télen nem az alufelnik vannak az autókon. Szóval van rajta pár karc, nem tört szilánkokra. Nagy baj nincs, csak a tudat, ugye.

Aztán itthon tettem vettem, délután megint Pestre - pontosabban Budára - kellett mennem, ezúttal a Fordot vittem. Süti és kocsonya fuvar volt nagyanyáméknak. Jövök békésen hazafele, beállok a garázsba, hallom, hogy sziszeg valami. Gondoltam a kiegészítő fűtés, vagy valami víz, vagy a konnektor...Különösebben nem foglalkoztam vele, annyi forrása lehetett volna. Pár perc eltetével ismét a garázsba mentem és még mindig sziszeg...Na, ez nem lesz így jó, keressük meg a hang forrását. Nem kell hozzá túl éleseszűnek lenni, minenki tudja már, hogy lyukas a gumi. Elég nagy valami van benne, ráadásul pont futófelületen, majd meglátjuk. Haza hozott és ezért nagyon hálás vagyok neki - ha az autópályán kell sötétben kereket cserélnem lehet, hogy felgyújtom és hazasétálok. Szóval most felemelve áll a garázsban, reggel kicserélem a kereket, de megemeltem éjszakára, hogy ne nyomja szét a gumit a légies 1515 kilójával.

Ezek után nekiálltam megetetni az állatainkat. Megmelegítettem a macskák kajáját és tejét, mire zümmögni kezdett a mikró. Azanyádat. Felcsukom a mikróajtót, erre valami méhlégydarázsrepülőtevevalamilyenrovar kicsapódik alóla. Kergettem pár percig, aztán a RAID segítségemre volt.

Most Windowst telepítek egy laptopra...

Múlt hét szombaton Szandival megnéztük az Alkonyat (Twilight) című filmet, ami szerintem kegyetlen jó volt, de most nem érzem magamamt képesnek egy filmkritika megírására - amúgy se látok annyi filmet, hogy tudjak kritizálni. Viszont muszáj volt megszereznek a zenéjét, ami legalább olyan jó, mint maga a film. Két kedvencemet hadd mutassam meg a 13 dal közül.

Muse - Supermassive Black Hole

Blue Foundation - Eyes on fire

Csütörtökön haza hoztuk a Tourneo-t a két napos szervíz kúráról, ahol szűrőket, olajat és szélvédőt cseréltek. A szélvédő csere azért lett aktuális mert 3 hét alatt begyűjtöttünk vele 4 szép nagy kavicsot és mivel az első szélvédő is fűtött a Fordban, féltünk, hogy üzemképtelenné válik, így kicseréltettük. A folyamat elvégzéséhez le keleltt szerelni az ablaktörlő karokat is, aztán azokat szépen vissza. Gondoltam ma van időm, kicserélem az ablaktörlő lapátokat, mert finoman szólva is szarul töröltek - mit töröltek, maszatoltak. Ekkor tűnt fel, hogy nem tudom felhajtani a bal oldali kart. Eddig nem volt vele baj, de szóltam apunak, hogy valami nem oké. Kijött, megnéztük... Függőlegesbe raktuk az ablaktörlőt, így már fel tudtuk hajtani a karokat. Leszedtük a baloldaliról a gumit, ami természetesen nem egy méretű a jobb oldalival, hosszabbnak kéne lennie. Ekkor ismerte fel apu a helyzetet: az Ivanicsnál fordítva (ha-ha, FORDítva) rakták vissza a karokat. Szóval régi gumi vissza, jövőhéten ismét szervíz.

Nem is bosszantaná annyira az embert a dolog, ha nem basznák el vele a fél napját. Mert hiába tíz perces művelet, valószínűleg egy fél napig ott kell majd ülni a váróteremben. Ennyit a német precizitásról. 

Meg persze ennyit az Ivanicsról. Anno zörgött a jobb hátsó pillangóablak, apu elment, ránéztek, majd azt mondták két hét múlva lesz alkatrész, jöjjön vissza. A tatabányai For-Top - ahonnan az autó is van - még a héten fogadta volna az autót, de két napra rá magától elhallgatott. Örök titok marad, hogy miért, de nem is lényeges. Ezt csak azért mondtam el, mert az Ivancsinak nem az első negatív benyomása volt ez a mostani.